Tejallergia, más néven tejfehérje allergia

Tejallergia, más néven tejfehérje allergia

A tejfehérje allergia, a tojásallergiához hasonlóan leginkább gyerekkorban gyakori jelenség, mely a gyermekek 2-4%-át, a felnőtt lakosság 2-3 % -át érinti.
Számos ismert és ismeretlen oka lehet a tejfehérje allergia kialakulásának. A családi anamnézis vagy az esetlegesen túl korai tehéntej bevezetésekor a tejben lévő fehérjék tejfehérje érzékenységet válthatnak ki. Általában gyermekkorban a tehéntej étrendbe való bevezetését követően 2-4 héttel már immunreakció alakulhat ki.
A tehéntejben több, mint 20 féle fehérje van, ezek közül 3-nak van igazán allergizáló hatása. A tejfehérjét az emésztőenzimek bontják le, melyek tévesen a tejben lévő fehérjét káros anyagként ismeri fel és ennek következtében különböző allergiás reakciót válthatnak ki. Az allergia esetén az immunrendszer túlzott működése jön létre a szervezetben.

Tejfehérje allergia esetén mi is zajlik le pontosan a szervezetben?

Amikor a szervezetbe tejfehérje kerül, azt az immunrendszer idegennek, károsnak ismeri fel. Megindul az IgE antitestek, azaz immunglobulin E -k termelése, mely antitestek semlegesítik az allergénként hitt tejfehérjét. Egy későbbi, ismételt tejtermék, ezáltal tejfehérje fogyasztását követően „emlékezik” a szervezet, és az immunrendszer a korábban kialakult IgE antitestekre allergiás reakcióval válaszol. Az IgE antigének és az allergének közötti erőteljes reakció a szervezetben számos más kémiai anyag felszabadulását indítja el, azaz hisztamin és egyéb anyagok felszabadulását váltja ki.
Minél előbb veszik észre a tejallergiát, annál nagyobb az esély arra, hogy kinövi a gyermek. A gyermekek nagy valószínűséggel a 3. életévüket követően kinövik, de van olyan álláspont miszerint csak 5-6 éves korra. Amennyiben felnőttkorban fordul elő, úgy a gyógyulási esély igen csekély és egy életre szóló diétás étrendet jelent a panasszal rendelkezőnek.
A tej fogyasztását követően a tünetek azonnal, de akár napokkal később is jelentkezhetnek késleltetett reakcióval. A legminimálisabb tej és tejszármazék bevitele is komoly tüneteket válthat ki.

Az allergiás reakció lehet:

• I. típusú reakció, mely a tej kis mennyiségétől is perceken belül
• II. típusú reakció, a késleltetett reakció

Tejallergia, tejfehérje allergia tünetei lehetnek:

• kiütések,
• piros foltok,
• ekcéma az arcon és a test bármely részén,
• atópiás dermatitisz,
• szénanátha,
• asztma,
• hányinger,
• hányás,
• hasfájás,
• haspuffadás,
• hasmenés,
• obstipáció székrekedés,
• véres széklet,
• gyakori felső légúti megbetegedések,
• nyugtalanság,
• alvászavar,
• fejfájás, migrén,
• súlyvesztés vagy
• stagnálás.

Amennyiben már az újszülött korban bebizonyosodik az allergia megléte, úgy a speciális étkezést minél hamarabb el kell kezdeni. Az étrendből a szoptatós édesanyának is ki kell iktatnia a tejet és a tej összetevőit. A tejfehérje allergiás csecsemőnek és gyermeknek teljesen hidrolizált tápszert, vagy ha nem tolerálja a beteg szervezete a hidrolizált tápszert, aminosav tartalmú tápszert kell adni. A tejallergiások 15-20%-a a marhahúsra, és más emlősállat tejére is allergiás tüneteket produkál.

A tejallergiára vonatkozó vizsgálatok:

Három féle vizsgálat áll rendelkezésre a tejallergia meglétének bizonyítására:

1. bőrteszttel,
2. vérvizsgálattal,
3. allergén kereső étrenddel.

A tudomány mai álláspontja szerint nincs lehetőség az ételallergia kialakulásának megelőzésére. A gyermek szempontjából legoptimálisabb a hosszan tartó kizárólagos anyatejes táplálás. Az allergiás tünetmentesség egyetlen bevált módszere, az allergiás reakciót kiváltó anyag, ez esetben a tejfehérje mellőzése az étrendből. Minél korábban ismerik fel a tejallergia meglétét, annál nagyobb az esély, hogy a legalább 6-12 hónapig tartó szigorú tejfehérje mentes diétával kinőhető a betegség.